Archívum

Majdnem napra pontosan 80 éve, 1944 március 19-én szállták meg Magyarországot a náci Németország csapatai. A fideszes narratíva szerint ettől kezdve semmi felelősség a történtekért bennünket nem terhel, mert elvesztettük a függetlenségünket. Az első számú vezető, Horthy Miklós akkor már pontosan tudta, hogy mi történik a deportált zsidókkal. Az adásban feltettük azt a kérdést, amit történésznek tilos: mi lett volna, ha? Mert enélkül nem vonhatunk le erkölcsi következtetést. Mit tehettünk volna? A Tűréshatárban  Szunyogh Szabolcs vendége Karsai László történészprofesszor.

Varga István, a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. tulajdonosa – Visszavásárolná Kárpátalját Magyarországnak a börzsönyi aranybányász 

Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész – "Horthy Miklós nem volt a klasszikus értelemben vett államférfi, mivel nem rendelkezett azokkal a képességekkel, amikkel a rá bízott közösséget a jó irányba vezette volna"

Barkóczi Balázs, a DK szóvivője és országgyűlési képviselője – A csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban kápolna is épült felújítást követően

Téma: Mi lehet Horthy Miklós népszerűségének oka?

Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.

Elkezdődött a tanév. A baj nagy. Még ha lenne elég tanár, iskola, fűtés, akkor is számtalan probléma szabdalná a magyar oktatás helyzetét, ahol a rend-csend-fegyelem a legfontosabb elv. Vendégünk volt Lannert Judit oktatáskutató.

1944. május 14-től július 9-ig 147 vonattal 434 351 zsidó személy hagyta el az országot, ez derül ki a hatóságok hivatalos jelentéséből, ennyi embert deportáltak haláltáborokba Horthy Miklós kormányzása alatt. Bár történészek egybehangzó véleménye és történelmi dokumentumok sokasága bizonyítja a kormányzó felelősségét, szerepe és megítélése máig vitatott, bizonyos társadalmi csoportok, és politikai pártok a mai napig tiszteletreméltó államférfiként tartják őt számon. A Mi Hazánk Mozgalom például augusztus 30-án elérte, hogy szobor állhasson a Parlament épületén belül, az Országgyűlés elnökének beleegyezésével. Mik a pontos okai annak, hogy Horthy alakja több mint 60 évvel halála után is ennyire megosztó és szimbolikus? Bodnár Barna összeállítása.

A héten elhunyt Gorbacsov, a XX. század második felének meghatározó politikusa. Idáig biztos. De hogy ő csinálta a rendszerváltást vagy éppen a rendszerváltás tette nagy politikussá Gorbacsovot? Haraszti Miklóssal, a demokratikus ellenzék egykori tagjával beszélgettünk erről.

Milyen változásokat hoz – hazai és nemzetközi téren – az igencsak ambíciózus, Biden-féle klímatörvény, miután négy éve csipkerózsika álmát aludja az amerikai környezetvédelmi politika? A 30-35 százalékos adókedvezmény olyan projekteket indíthat be államokszerte, amelyek az eddigi gondolkodást alapvetően befolyásolják, nem beszélve arról, hogy a szegény háztartások számára is lehetőséget ad hitelek formájában számos innovációra. Három – amerikai és európai – szakértőt szólaltatunk meg, akik szerint Európának is jót tesz, ha ezentúl nem képmutatás zajlik a klímakonferenciákon, sőt ez a gigantikus kezdeményezés az árversenynek is használ. Csernyánszky Judit összeállítása.

Jeszenszky Géza történész, az egykori Antall-kormány tagja, volt külügyminiszter – Van-e helye Horthy Miklós szobornak az országházban?

Tamás Gáspár Miklós erdélyi magyar filozófus, politikus, közíró – Mihail Gorbacsov emlékezete

Miklós László energetikai szakértő, az MVM volt felügyelőbizottsági elnöke – Az iskolák fűtése nem tétel, nem azon kellene spórolnia a kormánynak

Tartalomból:

- Rubin Eszter Minek szenved, aki nem bírja című regényének főszereplője Hanga, tehetséges grafikus. A férje Balira viszi az első házassági évfordulójukon, ahol az asszony az őserdőben anafilaxiás, életveszélyes sokkot kap. Kis híján sikerül csak túlélnie. Ezek után elgondolkodik azon, hogy minden rendben van-e az életében, annál is inkább, mert ettől kezdve elveszíti magától értetődő biztonságérzetét, önmagába vetett hitét...

- Séra András, más néven Kolostor Őre legutóbb figyelemfelkeltő írást tett közzé Hemingwayről. Részlet a blog bejegyzésből: „Háborúkban vett részt és különböző utazásokon, tudósítások, sérülések, vadászatok, puskák, nők, válás, írás, piálás, szóval zajlott körülötte az élet rendesen. Az irodalmi Nobel-díj bizottság véleménye szerint művészetének csúcspontja Az öreg halász és a tenger című regénye volt. Jellemző, hogy a díjat személyesen nem tudta átvenni, mert épp egy repülőszerencsétlenség érte. Gépe lezuhant Afrika fölött, de túlélte. Vajon mit hagyott maga után akkor, amikor már tényleg bekövetkezett az elkerülhetetlen? Mi maradt utána a halálakor? Kalandos élet, kiváló könyvek, róla készült remek fotók, és még valami különös dolog. Egy jól összeállított pénzügyi portfólió.”

- Mezei Márk Zsidó Temetés című könyvének főszereplője Százhalombattáról érkezett Budapestre, hogy elbúcsúzzon Tengízben megbetegedett, majd haldokló édesapjától. Apa és fia megrázó búcsúja, majd az is felmerül, vajon ki dönthet a végakarat nélkül távozó férfi temetéséről?

- Dr. Bern Andrea klasszikus politikatörténettel foglalkozik, majd a közelmúltig Sussexben élt és kutatott, ahová a Horthy család meghívására érkezett. Ő volt az egyik utolsó történész, aki interjút készített Horthy Miklós menyével, úgyhogy amikor 2013-ban meghalt, őt kérte fel a család a hagyaték rendezésére. Egyik publikációja kapcsán rengeteg indulatos kritikát kapott, hatalmas fájdalmak buktak ki ugyanis az emberekből. Ekkor jött rá, hogy amikor látszólag az aktuálpolitikáról beszélgetnek az emberek, akkor is az örökölt fájdalom beszél belőlük. Azóta kutatja a családok régi traumáit, köztük a saját családjáét is.

- Szeptember 22-én kezdetét veszi a 19. Spinoza Zsidó Fesztivál. Vajon mit szólna a holland filozófus, Spinoza, a róla elnevezett fesztiválról, Sándor Anna a színház igazgatója, a fesztivál megálmodója így gondolja: „Hogy szülővárosától, Amszterdamtól 1500 km-re rólam neveznek el egy kulturális helyet? Nahát! És hogy domborművem van a ház falán? Megkérdezné, hogy a dombormű alá sok okos mondatai közül miért épp azt választottam, ami ott van a Dob utca 15. falán. Végignézve a műsorunkat pedig megdicsérne, amiért a legtöbb program a nyílt, szabad szellemről árulkodik.”

- Kocsis András Sándor könyvének címe: 100 bejegyzés, Új Dekameron. Vajon mit takar a cím, néhány gondolat erről: 2019 decemberében a földi világra rászabadult vírusjárvány másfél évet kivett az életünkből, nekünk, szerencséseknek. Sokak számára nem adatott meg a túlélés, a járvány véget vetett életüknek. A könyv, melybe András összegyűjtötte a vírusjárvány alatt született Facebook-posztjait, lenyűgöző világra nyit ablakokat, rajtuk keresztül az irodalom, a zene, a képzőművészet, a politika óriásai néznek ránk, akik ugyanazokon az utakon járnak, mint a szerző...

Vendégeink, témáink:

- Horthy Miklós ellentmondásos személyiségéről beszélgettünk Krausz Tamással az ELTE történész professzorával és Laczó Ferenccel, a Maastrich Egyetem történész tanáráva.

Dési János vendége Karsai László történész, a meghívás apropója a centenáriumi Horthy-megemlékezés, illetve, hogy Lázár János is megkoszorúzta Horthy Miklós sírját Kenderesen.